Új trendek a kalászos integrációban

Új trendek a kalászos integrációban
2021. július 8., csütörtök

Véleményünkre ezúttal az Agrárágazat szaklap volt kíváncsi

Új hívószó jelenik meg és erősödik a mezőgazdasági együttműködésben, különösen a gabonatermesztők és az integrátorok viszonyában. Már nem elég, ha a vetőmag-forgalmazók, terménykereskedők „csak” a megfelelő vetőmaggal, technológiával, inputanyaggal látják el a gazdálkodókat – velük kell lenni a döntő pillanatban, amikor a mai, szeszélyes világpiaci viszonyok között értékesíteni kell a termést. A jövőt tovább árnyalja, hogy két év múlva új időszámítás és – fenntartható szemléletű – agrártámogatási ciklus kezdődik Európában. Mindez a hazai kalászosgabona-termesztők és integrátorok számára új kihívásokat és lehetőségeket jelent.

Nem elég a bő termés

A kalászosgabona-termesztők (is) folyamatosan új és új szempontokat kell, hogy figyelembe vegyenek, amikor arról döntenek, milyen vetőmagot vessenek, melyik integrátorral működjenek együtt. Ma már nem elegendő a jövedelmező munkához a bőtermő fajták választása. A klímaválság következtében erősödő időjárási szélsőségek és az új kártevők-kórokozók megjelenése az ellenállóság iránti igényt is felerősíti a nemesítők felé. Erről beszélt például nemrég laptársunk, a MezőHír hasábjain Mesterházy Ákos akadémikus. Rámutatott, hogy míg hajszoljuk a nagy termésátlagokat, a világon termő gabonamennyiség kétharmadát elveszítjük – miközben százmillió tonnákat tudnánk megmenteni csak azzal, hogy jobb ellenállóságú fajtákat vetünk a megfelelő termőhelyeken. E számunkban pedig a Mezőfalvai Agrár Zrt. növénytermesztési igazgatója, Zoványi György is utal rá: nem a termésmennyiség a döntő a jövedelmezőség szempontjából, hanem a ráfordítások és a bevételek egyenlege.

A megalapozott döntés érdekében Bene Zoltán lapunknak a kalászosok piaci helyzetét testközelből tapasztalva két további kihívást említ. – A gabonatermesztők az utóbbi időszak rendkívül hektikus piaci mozgásaira, ár- és árfolyamváltozásaira reagálva joggal várják el a naprakész tájékoztatást. Ami még ennél is fontosabb, hogy a tájékoztatás nem szabad, hogy megálljon a termény árazásánál. Az ármozgásoknak okai vannak. Az okok minél alaposabb ismerete megalapozottabb döntést eredményez, ami pedig sok pénzt hagyhat a gazdák zsebében. A vetőmag-kereskedőnek, integrátornak nem ér véget a dolga a minőségi vetőmag, a technológiai tanácsok átadásával. A termés learatás után sem szabad elengednünk a gazdálkodók kezét, hanem friss piaci információkkal, javaslatokkal, tájékoztatással kell segítenünk őket, hogy jövedelmezőbben adhassanak túl a terményen – mondja az országos integrátor cég vezetője.

Hozzáteszi: ma már úgyszólván lehetetlen rutinból, csupán a sokéves tapasztalatok alapján meghozni a gazdaságilag megalapozott döntést. – A szokás elve már nem működik. A Covid-járvány is ráirányította a figyelmet, hogy a fokozottan változékony világkereskedelemben a túlélés záloga az improvizatív, megalapozott, de gyors döntéshozás. Képesnek és naprakészen tájékozottnak kell lennünk ahhoz, hogy eredményesen rögtönözzünk. Ehhez pedig információ kell, sok, hasznos információ. A mi cégünk például napi kapcsolatban van az Európa számos országában jelenlévő cégcsoportunk tagjaival. A területi képviselőinknek, szaktanácsadóinknak így gyakran napi több alkalommal is tudunk iránymutatást, tájékoztatást adni a legfrissebb piaci változásokról – érzékelteti a jelen volatilis viszonyait a cégvezető. A rugalmas szemlélet és a friss információkon alapuló gyors döntéshozatal felértékelődik egy olyan környezetben, amikor a terményárak naponta akár több ezer forintot is elmozdulnak tonnánként.

 

Ellenállóság, tápanyag-hasznosítás

A másik kihívás nem annyira új, mint például a humán- és állategészségügyi járványhelyzetek teremtette globális piaci szeszélyek, de ez is komoly megoldandó feladat lesz a közeljövőben. Mint ismert, 2023-tól minden eddiginél jobban meghatározza majd a gabonatermesztést az Európai Unióban érvényes növényvédőszer- és inputanyag-felhasználás szabályozása. A fenntarthatóság érdekében kidolgozott szigorítások, hatóanyag- és készítménykivonások ugyanúgy alkalmazkodást kívánnak a kalászosgabona-termesztőktől, mint az időjárási vagy piaci hatások. – Logikus, hogy ebben a helyzetben a vetőmag-nemesítés szerepe felértékelődik. Ha szűkülnek a gazdálkodók lehetőségei a növényvédelemben és tápanyag-utánpótlásban, akkor nem marad más, mint két fontos irányban folytatni a nemesítést. Egyrészt a betegségeknek, kórokozóknak ellenállóbb fajtákat kell létrehozni, másrészt olyanokat, amelyeknek a tápanyag-hasznosító képessége kiemelkedőbb. A környezeti hatásokat eredményesebben tompítani képes fajtákkal kevesebb növényvédő szer és műtrágya is elegendő a jövedelmezőbb termesztéshez – foglalja össze Bene Zoltán szakmérnök.

Már nem ábránd a bio sikere

Sokak szerint ezek a folyamatok inkább a minőségi, sőt, a biotermesztésű növények felé terelhetik a hazai kalászosgabona-termesztők érdeklődését, gyakorlatát. Régi vita Magyarországon, hogy például a mennyiségi árugabonára vagy a minőségi malmi búzára hajtson-e a hazai ágazat. Kérdés továbbá, hogy miközben Ausztriában és Németországban nagy lendülettel nő a biotermesztésű gabonák és a szója vetésterülete, nálunk csak lassú a növekedés. A németeknél például a járvány előtti évben naponta több mint öt üzem állt át a biogazdálkodásra, és a bolti lisztek minden 10. kilója biogabonából származott; Ausztriában a kalászosok 13 százalékát már bióként művelik (sőt, a szója-vetésterület Kelet-Ausztriában bő fele ugyancsak bioalapú).

Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi igazgatója szerint bár a biotermesztésű gabonák vetésforgóra vetített hozama átlagosan 80 százaléka az intenzíveknek, az inputanyagköltség jóval alacsonyabb. Vagyis a biotermesztés jövedelmezősége ma már nem távoli ábránd, sőt, a termőtalajok minőségmegőrzése, a kisebb környezetterhelés, a tisztább élelmiszer további előnyöket jelent.

Prof. Gyuricza Csaba rektor pár éve markánsan úgy fogalmazott: mivel hazánk a mennyiségi versenyben nincs egy súlycsoportban a keleti nagy gabonatermesztőkkel, nem marad más választásunk, mint a minőség. – Az a cél, hogy alapanyag ne hagyja el az országot– utalt a minőségi gabona feldolgozásának fontosságára a szakember.

Lépéselőny a nemesítésben

– Az, hogy ki kell törni a tömegáru-termelés szemléletből és a Pannon régióra nemesített BŐTERMŐ, ugyanakkor STRESSZTŰRŐBB, átlag feletti tápanyag-hasznosítású, betegség-ellenállóbb fajtákra kell építeni, cégcsoportunk számára már rég egyértelmű – Bene Zoltán szerint ma már nem is igazán kérdés, hogy lehet-e gazdaságosan termelni csökkentett vegyszerfelhasználással. – Ausztriában, ahonnan a cégcsoportunk révén a mi genetikáink is származnak, ezeknek a fajtatulajdonságoknak már régóta nagy hagyományai vannak. Az 1995-ben! indult ökoprogramok Ausztriában jelentős támogatáshoz juttatják azt a gazdát, aki hajlandó volt csökkenteni vagy akár teljesen elhagyni a gombaölő szeres kezelést. A N-csökkentett gazdálkodás sem maradt ki a támogatási körből. Nemesítőink tehát már több mint 25 éve ilyen szigorú, környezettudatos játékszabályok mellett voltak kénytelenek a nemesítési munkát folytatni. Nem véletlen tehát, hogy Ausztriában az évenként kiadott AGES- (a Nébih ausztriai megfelelője) kiadványban a fajták értékmérő tulajdonságai közt feltüntetésre kerül a fajták N-hasznosító képessége is. Amikor például a Karintia a fajtaportfólióját bővíti, ezt a rendkívül fontos tulajdonságot is figyelembe veszi. Egy fajta nyilván nagyobb termésre képes, ha a szélsőséges időjárási körülmények közepette ugyan akadályoztatva van a N-felvétele, viszont képes ebből a hátrányból jobb tápanyag-felhasználási hatékonyság segítségével kompenzálni.

A betegség-ellenállóságot Magyarországon igazán a 2014-es sárgarozsda-fertőzés helyezte fókuszba. A jelentős mértékű ausztriai bioterületnek is köszönhető, hogy az ott nemesített fajták betegségellenállóságára hagyományosan nagy hangsúlyt helyeznek.

A 2023-as új KAP-időszámítás minden bizonnyal az agroökológiai programok felé irányítja a figyelmet. Ez nemcsak a környezettudatosabb konvencionális növénytermesztést fogja szorgalmazni, hanem várhatóan lendületet ad a bioterületek növekedésének is. Magyarországon a Vetőmag Szövetség ökológiai munkacsoportja, melynek a mi vállalatunk is aktív tagja, az idei évben már 21 őszibúza-fajtát tesztel az ország 7 eltérő adottságú pontján, vegyszermentes környezetben. Ebből is látszik tehát, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a gazdák részéről, hogy ellenállóbb fajták választásával megelőzzék a kórokozók okozta bajt. Ausztriában például már évek óta változatlanul jobb a termésátlaga a biokörülmények közt termesztett szójának, mint a konvencionálisnak. Lehet, hogy a termesztés egyes technológiai elemei költségesebbek, de egyrészt nem érdemes egyoldalúan a költségeket nézni. A lényeg, hogy mi marad a vonal alatt. A következő pénzügyi ciklussal induló extra támogatások várhatóan azokat a termelőket is szemléletváltozásra bírják majd, akik ma még ragaszkodnak a növényvédő szert és tápanyagot nem kímélő, igen intenzív technológiákhoz.

Arra számíthatunk, hogy a jövedelmező kalászostermesztés négy döntő szempontja megvalósítható. Egyrészt elérhetőek már a jó betegség-ellenállóságú, jó tápanyag-hasznosítású és egyben bő termésre képes fajták. Mindezek elősegítik a negyedik célt: azt, hogy kevesebb vegyszer és műtrágya felhasználása mellett is jövedelmező legyen a termesztés – vázolja a „holnap” versenyképességének feltételeit a Karintia Kft. vezetője.


A jó választás – és még valami fontos

Mindebből burkoltan következik, hogy azok a nemesítőházak vannak előnyben, ahol nem mostanában fogtak hozzá a fenntartható, jövedelmezően termeszthető fajták létrehozásához. A nemesítés eleve 8-10-12 éves távlatokban tervez és gondolkodik, mire a termesztési gyakorlatban megjelennek az új fajták. Ez, az időjárás-változás és most a szabályzások módosulása miatt, értelemszerűen azoknak kedvez, akik már korábban ezt az irányt választották. – A klímaváltozás sem új kihívás, legalább tíz éve napirenden van ez a téma Európában, így azok a gazdák, akik a termelői szokásaikat ehhez igazították, el is várták a nemesítőktől az ennek megfelelő genetikát – zárja a kört Bene Zoltán. A szakember ugyanakkor megismételte: a következő 7 évben, a Közös Agrárpolitika forrásainak elosztásánál nagyobb hangsúlyt fog kapni a környezet védelme. A kevesebb vegyszer és tápanyag használata fókuszba helyezi a betegség-ellenállóbb, a tápanyaggal jobban gazdálkodó fajtákat. Bár a legjobb megelőzés a megfelelő fajta és a gondos fajtaválasztás, ma már önmagában a nagyobb termésbiztonságot jelentő fajták használata sem elég a gazdák jövedelmezőségének maximalizálásához. – Ki kell egészítenünk a szolgáltatást azzal, hogy a vegetációs időszakon túl, a termésértékesítéskor is a gazdálkodó mellett állunk, és segítséget nyújtunk a jókor, jó áron történő értékesítéshez – mondja Bene Zoltán.

Kohout Zoltán

 

Vissza az előző oldalra
Vetőmag fajtakínálat Cégbemutatkozó letöltése Megrendelőlap letöltése

hírlevél feliratkozás

Amennyiben nem kíván hír-
levelet kapni, iratkozzon le.


videógaléria

További videók megtekintése

programajánló