Ebben a növényben hatalmas lehetőségek rejlenek
most kell nekiugrani a termelésnek
A következő, 2021-2027-es pénzügyi ciklusban még nagyobb lehetőségeket rejthet majd a szójatermelés, amely Magyarországon a kezdeti lelkesedés után előbb visszaesett, majd stagnálásba kezdett. Ugyanakkor az európai trendek azt mutatják, hogy más országok igenis látják a fantáziát ebben a növényben, és ha a magyarországi termelők nem erőltetik meg magukat, akkor komolyan lemaradhatnak - hangzott el a Portfolio Agrárium 2020 konferencián.
A szójatermelés magyarországi és európai helyzetét elemezte Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. A szakember elmondta, hogy Magyarországon jelenleg nagyjából 60 ezer hektáron termelnek szóját, és hogy ez mennyire kevés. Az országnak óriási deficitje van szójából, a most megtermelt évi 170 000 ezer tonna ötszörösét kellene hoznunk. Európai szintű probléma, hogy a megtermelt GMO-mentes szója jelentős részét exportáljuk, és GMO-s szóját importálunk Észak- és Dél-Amerikából. Hozzátette, hogy a szója vetésterülete felfelé tendál az Európai Unióban, így például a szomszédos Ausztriában az elmúlt évben elérte a 70 ezer hektárt is, ráadásul egyre népszerűbb a bioszója termesztése is. Ausztriai szárazabb régiójában, Burgenlandban már a megtermelt szója 30%-a bio, amelynek nemcsak a termésátlaga haladja meg a konvencionális szójáét, de több mint 50%-kal magasabb áron is tudják értékesíteni azt.
Magyarország helyzete némileg visszás ilyen téren, ugyanis 2015-ben volt egy fellendülés és lelkesedés, de a hiányzó szaktudás és az az évi kedvezőtlen időjárás miatt hamarosan az első időkben elért 77 ezer hektáros vetésterületről hamar visszaesett a termelés a jelenlegi 60 ezer hektárra - közölte Bene Zoltán. Magyarország pedig ezek után indokolatlanul alulértékelve látja a szója jövőjét, a szójatermelés pedig stagnál. Drámai a vetőmaghelyzet is, ugyanis 2015 óta csökkent a szójavetőmag-előállítás területe is Magyarországon - emelte ki a cégvezető.
A szójára jelenleg elérhető termeléshez kötött támogatás: 67 ezer forintot kaptak a termelők, ha fémzárolt vetőmot vásárolnak, legalább 1 tonnát termelnek és gazdálkodási naplót vezetnek. Jelenleg ezeknek a kritériumoknak köszönhetően háromezernél is több gazda termesztett szóját Magyarországon. A szója termelési átlagköltsége 230 ezer forint hektáronként, amihez egy közel 3 tonnás átlagos terméshozam társul, vagyis a termeléshez kötött támogatással hektáronként átlagosan 150 ezer forintos jövedelemmel lehet számolni - mondta Bene Zoltán.
A Karintia Kft. cégvezetője beszélt arról is, hogy az új Közös Agrárpolitikában a hírek szerint a termeléshez kötött támogatás, azon belül is a szóját érintő szemesfehérje támogatás megmarad 2%-on, viszont az egyéb támogatások jelentős, 700 milliárd forintot is meghaladóan csökkenhetnek. Ez a tény a szója szerepét minden bizonnyal fel fogják értékelni. Általában elmondható, hogy jelentős forráscsökkenésekre lehet számolni, kivéve a fehérjetámogatások körét, ahová a szója is tartozik. Azt már tudni lehet, hogy az új szabályozási feltételrendszerben a jogosultság helyett a stratégiai tervek fognak dominálni, éves előrehaladási vállalásokat kell majd tenni. Várhatóan, minél ambíciózusabb vállalást tesz egy ország, annál több pénzt kereshet majd vele. Bene Zoltán szerint a szója esetében még az a szerencsés helyzet áll fenn, hogy komoly jövőbeli terveket lehet felállítani, hiszen van még mit tanulnuk a termesztéséről, ellentétben a kukoricával és a búzával, ahol már a termelés finomhangolásának fázisában tartunk.
A szakember kitért arra is, hogy az Európai zöld megállapodás, a Green Deal lesz az éves előrehaladási tervek kerete, a jövő útja pedig az ökológiai gazdálkodás előretörése lesz. A szójánál pedig az osztrák példából látható, hogy nagyon komoly lehetőségek vannak annak biotermelésben is.
Az idei évtől kezdődően a szója másodvetésében is komoly változások várhatóak. Azon termelők ugyanis, akik a szóját másodvetésben termesztik ugyancsak jogosultak igénybe venni a termeléshez kötött támogatást.
Mindezek ismeretében nem lehet kérdés, hogy a szója évtizedébe léptünk.
Forrás/kivonat: Portfolio