A durumbúza jövője – Termesztési kilátások és piaci lehetőségek 2025 után

A durumbúza termesztésének hazai és nemzetközi trendjei A durumbúza termesztése Magyarországon emelkedő tendenciát mutat. Vetésterülete az elmúlt években 30 és 50 ezer hektár között mozgott. A növekedés egyik fő oka a kultúra jövedelmezősége: termésátlaga megközelíti vagy eléri a lágybúzáét, országos szinten a különbség kevesebb mint 10%. Ezzel szemben a durumbúza felvásárlási ára 20–30%-kal magasabb, mint a lágybúzáé. A termesztés legnagyobb kihívása a növényvédelem: genetikájából adódóan a durumbúza fogékonyabb a kalászfuzáriumra. Ez azonban fajtánként eltérő: a modern genetikák már javuló betegségellenállósággal rendelkeznek.

A durumbúza piacának sajátosságai

A durumbúza értékesítése körültekintést igényel, mivel a piaca speciálisabb, mint a lágybúzáé. Elsősorban Olaszországba irányul, ahol a feldolgozóipar jelentős importigényt támaszt. E piac azonban hullámzó, akár néhány nap alatt is jelentős árváltozások történhetnek. Épp ezért nem ajánlott spekulatív módon értékesíteni: érdemes adatalapon dönteni, figyelembe véve a termelési költségeket és azokhoz viszonyítva a felkínált árat. A belföldi felhasználás valószínűleg nem fogja fedezni a 2026-os év termését, így az exportpiacok (elsősorban Olaszország) szerepe továbbra is kulcsfontosságú marad.

A durumbúza fogyasztói oldalról indokolt jelentősége

A tésztafogyasztás folyamatosan emelkedik: 2000-ben fejenként évi 5,7 kg tészta fogyott, míg 2021–2022-ben már 9,7 kg az egy főre jutó éves fogyasztás (német adat). Ez indokolja a durumbúza iránti keresletet. A globális táplálkozásban a búza fedezi az emberi energiaszükséglet közel 20%-át, és a világ búzatermelésének mintegy 20%-át teszi ki.

Az olaszországi piac dominanciája

Olaszország kevesebb durumbúzát termel, mint amennyit felhasznál, 2024-ben például 3–3,5 millió tonnát, így jelentős behozatalra szorul. Érdekesség, hogy az olaszországi durumbúza vetésterület meghaladja a magyar lágybúza vetésterületét. Az országban több mint 100 durumbúzafeldolgozó üzem működik, ezek napi kapacitása meghaladja a 20.000 tonnát.  Ezzel szemben lágybúzából 189 malomban 29.000 tonna az összes kapacitás. Ezt több mint 100 tésztagyár egészíti ki, amelyek egyenletesen oszlanak el az északi, középső és déli régiókban. Az olasz importpiacot jelentősen befolyásolják a Kanadából, Törökországból és Kazahsztánból érkező tételek.

A durumbúza világpiaci és uniós helyzet

A világ legnagyobb durumbúza-termelője Kanada, őt követi az Európai Unió, melynek jelentős részét Olaszország adja. Az olaszországi durumbúza behozatal évente meghaladja a 2 millió tonnát, a főbb származási országok: Kanada, Ausztrália, Görögország. A világon Törökország, Algéria, Mexikó, USA és Kazahsztán is jelentős termelőnek számítanak.

Globális kilátások és hazai lehetőségek

A világ búzatermelése 2025-ben várhatóan eléri a 796–799 millió tonnát. Ez jelentős növekedés a 2000-es 581 millió tonnához képest. A négy legfontosabb szántóföldi növény (búza, kukorica, rizs, árpa) közül a búza a legelterjedtebb: 222,4 millió hektáron termesztik, megelőzve a kukoricát (202,9 M ha), rizst (168 M ha) és árpát (45 M ha). A jövőre nézve Magyarország számára a durumbúza ígéretes kultúra lehet, főként a növekvő kereslet és a kedvező árak miatt. A termesztésének jövedelmezősége, exportlehetőségei és a fogyasztói trendek alapján a durumbúza hosszú távon is stratégiai szerepet tölthet be a magyar mezőgazdaságban.

További hasznos tartalmak a durumbúzához kapcsolódóan

Amennyiben mélyebben is érdekli Önt a durumbúza termesztése, illetve a kapcsolódó lehetőségek, ajánljuk az alábbi tartalmainkat:

• Az őszi búza termesztése és helyzete Magyarországon – Aktuális információk és agrárpiaci tendenciák.
   

• Őszi durumbúza vetőmag kínálatunk – Prémium genetikák és részletes fajtabemutatók.
   

• Tavaszi durumbúza vetőmag választékunk – Alternatív vetési időpontokhoz igazított megoldások.

• Kalászos növények – Fókuszban a minőség – Bene Zoltán érvei a prémium gabonatermesztés mellett.