Az őszi búza termesztése és helyzete Magyarországon 2024-ben

Az őszi búza 2024-es piaci helyzete, vetési és aratási ideje, és a őszi búza vetőmag szükséglete. Az olasz és osztrák piac jelentős felárat hajlandó fizetni a magasabb minőségű búzáért - a prémium genetikák előnyei...

A Karintia Kft. immár közel három évtizede foglalkozik őszi kalászos vetőmagok: őszi búza, durumbúza, tritikálé és sörárpa forgalmazásával és előállításával Magyarországon. Büszkék vagyunk rá, hogy cégcsoportunk érdekeltségi körébe nemesítőház is tartozik, ami különösen fontos most, amikor számos kihívással kell szembenéznünk: az időjárás, a gazdaságosság és a piaci értékesíthetőség terén is. Melyek azok a búzafajták, amelyek 2024-ben és a jövőben is megállják a helyüket? Az őszi búza termesztésének legfontosabb lépése a megfelelő vetőmag kiválasztása. Ebben a cikkben részletesen elemezzük az őszi búza piaci helyzetét, vetési és aratási idejét, és a őszi búza vetőmag szükséglet optimalizálását, hogy a lehető legjobban tudják a gazdák kihasználni a rendelkezésre álló termőterületeket. A őszi búza tápanyagigénye szintén figyelemre méltó, hiszen a talaj minősége és a műtrágyázás módja jelentősen befolyásolja a termés minőségét és mennyiségét.

Őszi búza fajták

Az őszi durumbúza és lágybúza két különböző típusú búza, amelyek eltérő felhasználási területekkel és jellemzőkkel bírnak. Az étkezési búzapiac különbséget tesz továbbá az alacsonyabb minőségű, úgynevezett alapbúza (11% fehérje, 76 kg/hl fajsúly, 220 sec. esésszám) és a magas minőségű prémium búza között, ami jelentősen magasabb fehérjetartalommal (14% fehérje és 78, de inkább 80 feletti kg/hl fajsúllyal) és magas fehérje minőséggel rendelkezik. Az olasz és osztrák piac jelentős felárat hajlandó fizetni a magasabb minőségű búzáért, ami fontos szempont a termelési stratégiánk kialakításakor. Erről később részletesebben is írunk. 

Őszi durumbúza

Az őszi durumbúza a Triticum durum fajhoz tartozik, amelyet leggyakrabban tésztagyártásra használnak. Durumbúza nevét a kemény, üveges szemekről kapta, amelyek a sárga pigment tartalom miatt jellegzetesen aranyszínű lisztet adnak, mikor őrlik. Durumbúzát jellemzően olyan régiókban termesztik, ahol a klíma szárazabb és melegebb, mivel ezek a feltételek kedveznek a növény növekedésének és fejlődésének.

Lágybúza

A lágybúza (Triticum aestivum) a leggyakoribb búzafaj Magyarországon, amelyet elsősorban kenyér, sütemények és más pékáru készítéséhez használnak. A lágybúza sokféle környezetben képes növekedni, és széles körben termesztik világszerte.

Őszi búzafajták vetési és aratási ideje

Mind a durumbúza, mind a lágybúza rendelkezik őszi változatokkal, amelyek ősszel kerülnek vetésre és a következő év korai nyarán, nyáron érnek be. Az őszi vetésű búzák általában jobban ellenállnak a hidegnek, mint a tavaszi vetésűek, és a hazai klimatikus körülmények között jellemzően stabilabb termésátlaggal is rendelkeznek.

Az optimális vetésidő az őszi búza számára: szeptember 25-től október 25-ig terjedő időszak - a mi fajtánként és évjáratonként változhat. A fajtaspecifikus információk megtalálhatók a Karintia Kft. által forgalmazott vetőmagok fajta leírásainál: őszi búza vetőmag, őszi durumbúza vetőmag.

Őszi búza termesztése 2024-ben a megváltozott piaci igények szerint

Korábban az őszi búza termesztésének alapja az volt, hogy a terményre könnyedén megkerestük a legjobb feltételeket biztosító vevőt, ami gyakran ajánlatkérések kiküldésével történt. Azonban az ukrajnai háború által okozott piaci zavarok kiemelték a versenyképesség fontosságát. Jelentős mennyiségű ukrán és orosz gabona talál gazdára Európában, különösen Olaszországban, ami az egyik legnagyobb felvevőpiac. Magyarország, mint exportőr, többet termel, mint amennyi belföldi szükségletet kielégítene, ezért a külföldi piacok igényeire kell összpontosítanunk. 2023-ban a búzaexport az EU-n belül meghaladta a 2,3 millió tonnát, amiből 1,3 millió tonna Olaszországba került értékesítésre. Ausztria, az ugyancsak a minőséget preferáló ország, több mint fél millió tonnával a második helyen áll.

Milyen irányt kell vennünk 2024-ben és 2025-ben? 

Az elmúlt években az őszi búza termésátlaga 5-6 tonna között mozgott, 2023-ban az őszi búza országos átlaga éppen hogy meghaladta az 5,6 tonnát, szélsőséges időjárás nélkül. Ezt figyelembe véve felmerül a kérdés, vajon érdemes-e ilyen termésátlagok mellett bő termőképességet adó fajták termesztését erőltetni? A Karintia Kft. szerint NEM, vagy csak kivételes esetekben. Javaslatunk, amennyiben a gazdálkodás 5 éves üzemi  átlaga nem éri el a 7-8 tonnát, jobban járunk, ha a prémium minőséget adó fajtákat részesítjük előnyben. A modern genetikájú prémium minőséget adó fajtákkal ugyanis jogos elvárás az akár 6-8 tonnás termésátlag  magas, magas minőségű  fehérjetartalom mellett. 

A prémium genetikák előnyei

A fehérje minősége elsősorban genetikai tulajdonságokhoz kötött, ezért a fajtaválasztáskor ezt figyelembe kell venni, különösen mivel Ausztria és Olaszország ezeket a jellemzőket szigorúan vizsgálja. Sokan a magas fehérjetartalmat tévesen azonosítják a prémium minőséggel. A magas fehérjetartalmat műtrágyázással szinte bármely fajtával elérhetjük, míg a fehérje minőségére, a búza reológiai tulajdonságaira kevés ráhatásunk van. Ezek ugyanis genetikailag kódolt tulajdonságok.

A prémium minőségű őszi búza ára - “mennyi az annyi”?

A prémium búza felára jelenleg 20-30 ezer forint tonnánként. Ez a felár  akár  új termés esetén is elérhető. Hektár felár, tehát ha kevesebb búzát termelünk is, a minőségi genetikák iránti keresleti piac biztosabb értékesíthetőséget és akár magasabb jövedelmezőséget is jelenthet. Meg kell vizsgálnunk a nemzetközi igényeket, és ennek megfelelően kell irányítanunk a termelést!

Hogyan hat az időjárás az őszi búza termesztési technológiájára?

Németh Lajos meteorológus - a Karintia Kft. klímatanácsadójának - segítségével 2019 óta dolgozunk azon, hogy felhívjuk a figyelmet a szélsőséges időjárás jelentette kihívásokra. Sok gazdálkodó kétkedve fogadta a klímaváltozás tényét, azt állítva, hogy az időjárási szélsőségek mindig is részei voltak környezetünknek. Ez valóban így van, azonban manapság ezek a szélsőségek egy adott időszakon belül sokkal gyakoribbak, mint korábban. A gyakorlati megfontolások is azt sugallják, hogy minél rövidebb időt töltsön a növény kint a szántóföldön, így csökkentve az időjárási szélsőségek okozta kockázatot.

A legnagyobb veszteségeket az idő előtti, korai nyári hőhullámok okozzák. Nem mindegy, hogy ezek a hőhullámok milyen fenológiai fázisban érik a növényt; minél előrébb tart az őszi búza a fejlődésben, annál kevésbé károsak ezek a körülmények. A jövőben a korai kalászhányású és korai érésű fajták preferálása ígérkezik megoldásnak. Ennek oka, hogy ha kizárólag a korai érést vennénk figyelembe, túlzott kompromisszumokat kellene kötnünk a termés mennyiségében. Azonban, ha ezt a korai érést a korai kalászhányású fajtákkal párosulva érjük el, akkor minden egyes nap, amit a szemtelítődés fázisában nyerünk, körülbelül 200 kg-mal növelheti a terméshozamot hektáronként. A cégcsoportunkban a kalászos nemesítés fő célja, hogy a nevezett időszakot akként nyújtsuk meg, hogy az érés koraisága megmaradjon, azaz a kalászhányás kezdetének idejét a lehető legkorábbra pozícionáljuk. Ezze lérjük el a korai érés adta nagyobb biztonságot, magasabb termésátlag elérése mellett. Mi ebben hiszünk, a fajtaválaszték összeállításakor fajtáink ezen paramétereket is figyelembe vesszük. Genetikáink ezért különösen sikeresek a száraz éghajlatú régiókban.

Az őszi búza tápanyagigénye - Hogyan spórolhatunk hatékonyabban?

A magas imputanyagárak okozta takarékosság hatásaként az elmúlt években jelentősen csökkentették a növénytermesztők a tápanyag kijuttatásának a mennyiségét. A növényvédelmi beavatkozások során ugyancsak a takarékosság befolyásolja a döntéseinket. Ilyen körülmények között felértékelődnek azok a fajták, amelyek támogatják a kialakult tendenciát. Az őszi búza tápanyagfelhasználási képessége és a betegségekkel szembeni ellenállósága kulcsfontosságú tényezők a gazdaságos működés szempontjából. 

Eltérő genetikák - eltérő hatékonyságok

A különböző genetikák a kijuttatott tápanyagokat eltérő mértékben mértékben képesek hasznosítani. Minél hatékonyabb a hasznosítás, annál többet spórolhatunk. Számos  -a Karintia jkínálatában szereplő kalászos fajta nitrogénhasznosító képességét vizsgáltuk. Ennek a fontos információnak a birtokában teszik meg területi képviselőink a fajtaajánlásokat. 

Minőségi őszi búza - kevesebb növényvédő szer!

Bár a növényvédő szerek árai csökkentek, továbbra is jelentős költséget jelentenek az őszi búza termesztésénél. A legnagyobb kockázatot a költségek növekedése mellett a nem megfelelő időben történő növényvédelem okozta kár jelenti. Ha a növényvédelemnem megelőzési célból, hanem a betegség megjelenésének észlelése után történik, a kárt csupán minimalizálni tudjuk. A Karintia Kft. szerint a legjobb megelőzési stratégia a fajtaválasztással kezdődik. Amennyiben olyan fajtákat választunk, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel szemben, kevesebb beavatkozásra lehet szükség. Kiemelten fontos ez az ökológiai gazdálkodásban, ahol korlátozottak a növényvédelmi beavatkozások lehetőségei. Ausztriában például, ahol az ökológiai gazdálkodás élen jár, egy sárgarozsda vagy más betegség által érintett fajtát már nem választanának újra a gazdálkodók, tehát nem kap újabb esélyt. A nemesítés tétje így jelentős. 

Az őszi búza bokrosodása, tőszám és vetőmag szükséglete - csak takarékosan!

Magyarországon a gazdálkodók által gyakran használt fajtáknál a vetőmag szükséglet 250-320 kg között mozog hektáronként. A Karintia Kft. modern genetikái jellemzően erős bokrosodási képességgel rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy alacsonyabb tőszámot alkalmazzunk, és így lényegesen csökkenthetjük az egy hektárra jutó vetőmag költségét. Gyakori tévhit, hogy aszály esetén növelni kell a vetési normát azzal a szándékkal, hogy "többet vetek, hogy valamennyi meg is maradjon". Ez valójában ellentétes hatást eredményez, mivel egységnyi területen több növény fog konkurálni a szűkösebb vízmennyiségért.

Számoljunk! Vetőmag norma, őszi búza ezermagtömege

A jelentős bokrosodási képességgel rendelkező fajtáknál, különösen Ausztria száraz régióiban, nem ritkán 3,8-4 millió szemet juttatnak ki, ami pl. 40-45 grammos ezermagtömeg esetében 150-180 kg vetőmagot jelent hektáronként. Ez a megszokott hazai normákhoz képest legalább 30%-os csökkenést jelent, ami a tavalyi vetőmag árakhoz képest 50 000 forintos megtakarítást jelenthet tonnánként. A jelentős költségcsökkenés odafigyeléssel és a megfelelő genetika alkalmazásával érhető el.

Felhívjuk minden gazdálkodó figyelmét, hogy a fajtaválasztás soha nem volt olyan jelentős, mint 2024-ben. A piaci változásokat és igényeket szem előtt tartva kell meghatározni az őszi búza termesztés alapjait!

Őszi búza vetőmag árak, őszi durumbúza vetőmag vásárlás