A tritikálé termesztése és felhasználása - egy méltatlanul mellőzött gabonanövény jövőbeli kilátásai
A gabonafélék mostohagyerekének tekinthetjük ezt a méltatlanul mellőzött növényt, a tritikálét. Pedig a tritikálé vetőmag kiváló tulajdonságai, például a magas fehérjetartalma és szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodóképessége miatt különleges figyelmet érdemelne. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a tritikálé termesztését Magyarországon, beleértve az optimális vetési időt, a szükséges vetőmag mennyiséget hektáronként, és a fémzárolt vetőmag előnyeit. Megvizsgáljuk, hogy miért keresnek a gazdák fémzárolt tritikálé vetőmagot, valamint kitérünk a tritikálé aratására, felhasználására és piaci helyzetére is. Végül, de nem utolsósorban, a túzokvédelmi programokban betöltött szerepéről is szót ejtünk.
A gabonafélék mostohagyerekének tekinthetjük ezt a méltatlanul mellőzött növényt, a tritikálét. Pedig a tritikálé vetőmag kiváló tulajdonságai, például a magas fehérjetartalma és szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodóképessége miatt különleges figyelmet érdemelne. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a tritikálé termesztését Magyarországon, beleértve az optimális vetési időt, a szükséges vetőmag mennyiséget hektáronként, és a fémzárolt vetőmag előnyeit. Megvizsgáljuk, hogy miért keresnek a gazdák fémzárolt tritikálé vetőmagot, valamint kitérünk a tritikálé aratására, felhasználására és i piaci helyzetéres. Végül, de nem utolsósorban, a túzokvédelmi programokban betöltött szerepéről is szót ejtünk.
Mi az a tritikálé?
A tritikálé (Triticosecale Wittm.) a búza (Triticum spp.) és a rozs (Secale cereale) keresztezéséből származó hibrid gabonafajta, amely a két növény legjobb tulajdonságait ötvözi. Az első sikeres tritikálé hibrideket a 19. század végén hozták létre, de a fajta széleskörű termesztése csak a 20. század közepén kezdődött meg (Oettler, 2005).
Miért lett sikeres ez a keresztezés?
A rozs egy rendkívül szívós és ellenálló növény, amely kiválóan alkalmazkodik a szélsőséges környezeti feltételekhez, mint például a szárazság, a hideg és a gyengébb talajminőség. A rozs ezen tulajdonságai különösen hasznosak olyan területeken, ahol a búza termesztése nem gazdaságos vagy nem lehetséges (Briggle, 1969).
A búza viszont magas beltartalmi értékekkel rendelkezik, beleértve a jelentős fehérje- és gluténtartalmat, amely alapvető fontosságú a sütőipar számára. A búza és rozs keresztezésének célja tehát az volt, hogy a búza kiváló beltartalmi értékeit kombinálják a rozs szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodóképességével. Az így létrejött tritikálé magasabb hozamot képes produkálni kevésbé kedvező körülmények között is, miközben megőrzi a búza táplálkozási előnyeit (Mergoum et al., 2004).
Tritikálé vagy búza?
Az adottságok…
A tritikálé és a búza közötti választás sok tényezőtől függ, beleértve a termesztési körülményeket, a gazdasági szempontokat és a végfelhasználást. A tritikálé termesztése előnyös lehet olyan területeken, ahol a talaj minősége gyengébb, vagy ahol nagyobb a szárazság kockázata. A tritikálé ugyanis kevésbé érzékeny ezekre a tényezőkre, mint a búza.
A búza azonban továbbra is a világ egyik legfontosabb gabonája, köszönhetően magas fehérje- és gluténtartalmának, ami elengedhetetlen a kenyérsütéshez és más élelmiszeripari termékekhez. A tritikálé ugyan nem rendelkezik ugyanazzal a gluténtartalommal, de kutatások szerint egyre inkább elfogadottá válik a takarmányiparban és egyes élelmiszeripari alkalmazásokban is, különösen, ahol a szélsőséges időjárási viszonyok miatt a búza nem termeszthető gazdaságosan (Erekul & Köhn, 2006).
a takarékosság…
Az elmúl évek szélsőséges időjárási körülményei egyre inkább a takarékosság irányába sodorják a termelők döntéseit. A tritikálé egy takarékosan is eredményesen termeszthető választás.
A tritikálé termesztése Magyarországon
A tritikálé termesztése Magyarországon főként extenzív helyeken, kevésbé intenzív, igénytelenebb, vadkáros területeken történik. Ezek a területek gyakran dombos vidékek, rossz talajadottságokkal, ahol más gabonafélék termesztése nem lenne gazdaságos. A tritikálé előnye, hogy a búzánál jobb alkalmazkodóképességgel rendelkezik, így minimális befektetéssel is maximális hasznot hozhat.
Azok a gazdálkodók, akik állattenyésztéssel is foglalkoznak, előnyben részesítik a tritikálé termesztését, mivel a növény betakarítása után jó minőségű takarmányt biztosít az állatok számára. A tritikálé termesztése alacsony inputanyag felhasználást igényel, ami azt jelenti, hogy kevés műtrágyát és növényvédő szert kell alkalmazni. Egy egyszerű gombaölőszeres kezelés elegendő ahhoz, hogy sikeresen megvédje a növényt a leggyakoribb betegségektől.
A tritikálé termesztése három fontos paraméter alapján lehet abszolút piacképes:
-
Alacsony input ráfordítás: Kevés műtrágya és növényvédőszer használatával is magas hozam érhető el.
-
Jó alkalmazkodóképesség: Szélsőségesebb időjárási viszonyok és rosszabb talajadottságok mellett is képes jövedelmet biztosítani.
-
Piaci kereslet: A takarmányipar, sőt, már az élelmiszeripar is érdeklődik a tritikálé iránt, mivel magas fehérjetartalma és jó táplálkozási értékei miatt kiváló alapanyag illetve az egészségesebb táplálkozás iránt érdeklődők figyelmét is felkelti. (Ezt a cikk további részében bővebben is kifejtjük).
Bár a tritikálé számos előnnyel rendelkezik, Magyarországon méltatlanul mellőzött gabonafajta. A következő részben eloszlatjuk a tritikáléval kapcsolatos tévhiteket és bemutatjuk a valóságot.
Hogyan határozza meg az őszi tritikálé vetési ideje a termésátlagot (hozamot)?
Sokan tévesen hiszik, hogy a tritikálé alacsony terméspotenciállal bír, ami az extenzív termesztési gyakorlatnak köszönhető. Intenzív körülmények között termesztve azonban a tritikálé nagyon magas, akár 10 tonna feletti termésátlagot is elérhet hektáronként. A fajtaválasztás mellett, a vetési idő is jelentősen befolyásolja a hozamot. A gazdák általában először az őszi árpát és az őszi búzát vetik el, és csak utána, legvégül, novemberben vagy decemberben kerül a földbe a tritikálé vetőmag. A késleltetett vetési idő miatt a növény nem tud optimálisan bokrosodni, mint a korábban vetett fajták, ami több mázsa, esetenként akár több tonna terméspotenciál elvesztéséhez vezethet. Amennyiben a tritikálét időben, október 5-15. között vetnék el a gazdák, akkor a hozam lényegesen kedvezőbb lenne.
Tritikálé vetőmag szükséglet hektáronként
A tritikálé vetőmag szükséglete átlagosan 3,6-4,1 millió csíra/hektár. Ez az ezermag tömeg és a csíra függvényében erősen változhat. A Karintia Kft. által forgalmazott őszi tritikálé fajták esetében:
-
Kaulos: 3,8 – 4,1 millió csíra/ha | 180-200 kg/ha
-
Tricanto: 3,8 – 4,1 millió csíra/ha csíra/ha | 160-200 kg/ha
Ez az optimális vetési mennyiség biztosítja, hogy a növények megfelelően fejlődjenek és a lehető legjobb termésátlagot érjék el.
Miért keresnek eladó fémzárolt tritikálé vetőmagot a gazdák?
A fémzárolás egy hivatalos minősítési eljárás, amely biztosítja, hogy a vetőmag megfelel a szigorú minőségi követelményeknek. A NEBIH egy olyan szervezet lehet, amely a vetőmagok minősítéséért felelős. A Karintia Kft. által forgalmazott vetőmagok, így az őszi tritikálé vetőmag is ellenőrzött, és fémzárolt formában kerül forgalomban. A fémzárolás magába foglalja a megfelelő
-
anyamag használatot
-
szántóföldi ellenőrzéseket
-
vetőmag nyersáru tisztítását,
-
a tisztított mag csávázását
-
NEBIH mintázást és laborvizsgálatot.
Előnyök a Gazdálkodók Számára
-
Biztonság: A fémzárolt vetőmagokkal a gazdálkodó biztos lehet abban, hogy a zsákban található vetőmagok tisztasága és csírázási képessége megfelelő.
-
NÉBIH Ellenőrzések: A vetőmagok állományait a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) szemlézi, biztosítva, hogy a kultúra a szántóföldön már felismerhető keveredésektő,l gyomoktól és betegségektől mentes legyen azaz megfeleljenek a szigorú szabványoknak. A tisztított és csávázott magok pedig a hivatalos mintázást követően, a NEBIH laboratóriumaiban kerülnek mind tisztaságra, mind pedig csíraszázalék ellenőrzésre.
-
Minőségi Garancia: A betárolás során mi magunk is előzetesen ellenőrizzük a vetőmag nyersáruk tisztaságát és csírázási képességét, ezzel is növelve a gazdálkodó biztonságát és a termés sikerességét.
A tritikálé aratása, betakarítása
A tritikálé termesztési ciklusa különleges figyelmet igényel, mivel a vetésidő és az aratás időpontja is eltér a hagyományos gabonaféléktől. A tritikálét általában az őszi vetési szezon végén vetik el. Ennek következtében a tritikálé aratása is későbbre esik, gyakran nyár végére vagy kora őszre.
A tritikálé minimális beavatkozást igényel a vetést követően, ami a gazdák számára munkaidő megtakarítást eredményez. Ez a megközelítés azonban azt is jelenti, hogy a tritikálé nem kapja meg azt a folyamatos gondoskodást, amit más gabonafélék, és így nem is lehet teljesen azonos módon értékelni. A vetés után a gazdák gyakran csak akkor látogatják meg újra a tritikálé földjeit, amikor már az aratásra kerül sor. A többi gabonafélét - ezzel szemben - rendszeresen ellenőrzik és ápolják a növekedési időszak alatt.
A tritikálé felhasználása
A tritikálé egyre nagyobb figyelmet kap különböző iparágakban, különösen a malomiparban és a takarmányiparban. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a tritikálé különféle felhasználási módjait.
A tritikálé élelmiszeripari felhasználása
A tritikálé lisztje kiválóan alkalmas különféle pékáruk, mint például kenyér, sütemények és kekszek készítésére. Olaszországban már elkezdték használni tritikálé lisztet kenyérsütéshez, és a kutatók szerint ez a növény a jövő egyik nyertes gabonafajtája lehet. Magas fehérjetartalma és kedvező aminosav-összetétele miatt táplálóbb lehet, mint a hagyományos búzalisztből készült termékek. Továbbá, a tritikálé alacsonyabb gluténtartalma miatt jól használható gluténmentes élelmiszerekben is. (CANTERRA SEEDS) (SpringerLink).
A tritikálé gazdag tápanyagokban, például B-vitaminokban, foszforban, magnéziumban és mangánban. Ezek az összetevők hozzájárulnak a tritikálé táplálkozási értékéhez, ami különösen vonzóvá teszi az egészségtudatos fogyasztók számára (Grains & Legumes Nutrition Council).
A tritikálé takarmányipari felhasználása
A tritikálé magas fehérjetartalma és emészthetősége miatt kiváló alapanyag baromfi- és sertéstakarmányokban. A tritikálé alapú takarmányok javítják az állatok növekedési ütemét és általános egészségi állapotát. A takarmányiparban a tritikálé emészthetősége és tápértéke miatt különösen értékes, mivel a baromfi és a sertés étrendjében is jól beilleszthető (MDPI).
A tritikálé energetikai felhasználása
A tritikálé biomasszáját bioenergia termelésére is felhasználhatják. Magas keményítőtartalma miatt kiválóan alkalmas bioetanol előállítására, ami egy fenntartható energiaforrás lehet. A bioetanol előállítása során keletkező melléktermékek, mint például a szármaradványok, tovább használhatók állati takarmányként vagy talajjavítóként (CANTERRA SEEDS).
A tritikálé piaca és ára
A tritikálé piaca rendkívül kedvező, mivel kevésbé szigorú vizsgálati eljárásoknak van alávetve, mint a búza. Míg a búza esetében akár 5-10 vagy több paramétert is vizsgálhatnak, a tritikálé ilyen szempontból előnyösebb helyzetben van. Ez a rugalmasság vonzóbbá teszi a tritikálét a gazdák számára, akik kevesebb minőségi ellenőrzéssel és alacsonyabb költségekkel termeszthetik ezt a gabonát.
A tritikálé ára jellemzően a takarmánybúzához igazodik. Az alacsonyabb intenzitású művelés és a kevesebb növényvédő szer használata lehetővé teszi, hogy a tritikálé versenyképes maradjon a piacon. Az alacsonyabb input költségek és a magas terméshozam miatt a tritikálé gazdaságosan termeszthető, és vonzó alternatíva lehet a gazdák számára, különösen azokban a régiókban, ahol a búza termesztése kevésbé jövedelmező.
Globális piac és trendek
Európa a tritikálé egyik legnagyobb termelője, különösen Lengyelország, Németország és Franciaország vezető szerepet töltenek be a termelésben. Lengyelországban például a tritikálé termőterülete eléri az 1,4 millió hektárt, és az ország a világ tritikálé termelésének több mint 40%-át adja. Ez a stabil termelési háttér hozzájárul a tritikálé piaci jelenlétéhez és versenyképességéhez (Mordor Intelligence) (Research and Markets).
Észak-Amerikában, különösen az Egyesült Államokban és Kanadában, a tritikálé egyre inkább az állattenyésztésben használt takarmányként nyer teret. Az alacsonyabb ár, mint a kukorica esetében, vonzóvá teszi a tritikálét a takarmánygyártók számára, és növeli a piaci keresletet(Mordor Intelligence) (TriCal Superior Forage).
Túzokvédelmi program és a tritikálé
A túzokvédelmi programok Magyarországon komoly eredményeket értek el az elmúlt évtizedekben. A túzok (Otis tarda) hazánkban fokozottan védett madár, amelynek természetvédelmi értéke rendkívül magas. A védelem célja a túzok populációjának stabilizálása és növelése, amit különböző természetvédelmi és agrár-környezetgazdálkodási programokkal igyekeznek elérni.
A tritikálé, mint gabonafajta, jelentős szerepet játszhat a túzokvédelmi programokban, mivel az ilyen típusú növénytermesztés kedvező élőhelyet biztosíthat a túzok számára. A megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával a gazdálkodók hozzájárulhatnak a túzok élőhelyének megőrzéséhez és bővítéséhez. Az ilyen agrár-környezetgazdálkodási intézkedések részeként a túzokvédelmi programok támogatják a túzokkímélő gazdálkodási módszerek elterjedését, amelyek segítenek a madarak számára megfelelő élőhelyeket fenntartani.
“Tekintettel arra, hogy a fajtaválasztás eleve megszabja a vegyszerezés szükségességét (a nemesített fajtáknál nem lehet eltekintetni a vegyszeres növényvédelemtől), és hogy a vegyszerezett táblákban erősen lecsökken a fészekaljak túlélési valószínűsége, a túzokvédelmi szántókon a szenzitív időszakban vegyszerezést nem igénylő gabonakultúrák (pl. tritikálé, rozs, tönkölybúza) vetését javasoljuk.” (Forrás: Németh Ákos, Lóránt Miklós és Vadász Csaba: Mennyire tekinthetők hatékonynak az AgrárKörnyezetgazdálkodási Program túzokvédelmi célprogramjaiban szereplő előírások? 232.o.)
Jövőbeli kilátások - összegzés
A tritikálé, bár Magyarországon méltatlanul mellőzött, kiváló gabonafajta, amely számos előnnyel rendelkezik. Különleges tulajdonságai, mint a magas fehérjetartalom és a szélsőséges időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség, különösen figyelemre méltóak. Az optimális vetési idő és a megfelelő vetőmag mennyiség biztosítása révén a tritikálé kiváló hozamokat képes produkálni. Az alacsony inputanyag felhasználás és a minimális növényvédőszer igény lehetővé teszi, hogy gazdaságosan termeszthető legyen, ami különösen fontos a rossz adottságú, extenzív területeken.
A tritikálé sokoldalúan felhasználható, a malomiparban lisztként, kenyérként és egyéb pékáruként, valamint a takarmányiparban magas fehérjetartalmú takarmányként. Emellett a bioenergia előállításában is szerepet játszhat, köszönhetően magas keményítőtartalmának. Piaca kedvező, mivel kevésbé szigorú vizsgálati eljárásoknak van alávetve, és ára mindig a takarmánybúzához igazodik, így versenyképes marad a piacon.
A jövőben a tritikálé iránti kereslet várhatóan tovább növekszik, a takarékosság és különösen a klímaváltozás miatt, mivel jobban bírja a szélsőséges időjárási viszonyokat, mint a legtöbb gabonanövény.
További információkért és az őszi tritikálé vetőmag megrendeléséhez látogasson el a következő linkre: Karintia Kft. - Őszi Tritikálé Vetőmag.
Források a tritikálé termesztésével kapcsolatban:
-
Briggle, L. W. (1969). Triticale: results of ten years of research. Advances in Agronomy, 21, 193-281.
-
Mergoum, M., Pfeiffer, W. H., Peña, R. J., Ammar, K., Rajaram, S. (2004). Triticale crop improvement: the CIMMYT programme. In Triticale improvement and production (pp. 11-27). FAO.
-
Oettler, G. (2005). The fortune of a botanical curiosity—Triticale: past, present and future. Journal of Agricultural Science, 143(5), 329-346.
-
Tams, S. H., Melchinger, A. E., Bauer, E., Oettler, G., & Schön, C. C. (2004). Genetic diversity in European winter triticale determined with SSR markers and coancestry coefficients. Theoretical and Applied Genetics, 108(7), 1385-1391.
-
Erekul, O., & Köhn, W. (2006). Effect of growth regulating factors on yield formation of winter triticale in Northern Germany. Journal of Agronomy and Crop Science, 192(1), 15-23.