Szója lehet a Carbon vám nyertese
N műtrágya nélkül olcsóbban...
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, magyarul szén-dioxid-határkiegyenlítő mechanizmus) egy olyan uniós intézkedés, amelyet az EU 2026-ban vezet be egy hároméves átmeneti időszak után.
Célja, hogy az EU-ba importált áruk esetében kiegyenlítse a szén-dioxid-kibocsátásból fakadó versenyhátrányt. Ez azt jelenti, hogy az olyan termékekre, amelyeket magas CO₂-kibocsátással állítanak elő nem uniós országokban, - mint pl. a N műtrágya - pénzügyi terhet vetnek ki – így biztosítva, hogy az EU-ban gyártott, környezetbarátabb termékek ne kerüljenek hátrányba.
A mechanizmus tehát:
- árkiegyenlítést teremt az EU-n belüli és kívüli gyártók között,
- ösztönzi a tisztább technológiák alkalmazását a nem uniós országokban is,
- mérsékli a kibocsátás-áthelyezés (carbon leakage) motivációját, vagyis azt, hogy a gyártás ne költözzön át lazább szabályozású országokba. (forrás: Erste Agrárszemle alapján)
Hogy jön ide a szója?
A szója nitrogén (N) hozzáadása nélkül is termelhető, ez komoly előny lehet a CBAM és az EU zöldátállási céljai szempontjából. A nitrogénműtrágyák előállítása és felhasználása jelentős CO₂-kibocsátással jár, ezért az olyan növényfajok mint például a szója, alacsony karbonlábnyomú alternatívát jelentenek.
Ez a tulajdonság:
- csökkenti az előállítási költségeket és kibocsátásokat,
- javítja a fenntarthatósági besorolást,
- és piaci előnyt is adhat az EU szigorodó klímapolitikai környezetében.
Mivel tehát SZÓJA nitrogén hozzáadása nélkül is termelhető, így alacsonyabb karbonlábnyommal jár.