Aktuális híreink

Energiafüggetlenebb, kiszámíthatóbb jövő?

Szójával lehetséges!

Nitrogén- és gázárak, logisztika és term(el)ésbiztonság a kukoricával összevetve

A gáz, a műtrágya és egyéb inputanyagok áremelkedése rákényszeríti a gazdálkodókat – különösen a kukoricásokat –, hogy válságállóbb növények után nézzenek. A folyamatot idén külön felerősíti az aszályos év lesújtó kukoricatermése, ami várhatóan súlyos termőterület-csökkenést is okoz. A legkézenfekvőbb, sőt, tényadatokkal erősített választás most a szója, ami a várhatóan nagyarányú támogatásnövekedéssel még szebb jövedelmeket hozhat.

Mi az, ami kiszámítható? 

Az idei katasztrofális aszály után és a folyamatos áremelkedések mellett kukoricatermelők nagy tömegeiben merül fel a döntés dilemmája a jövő évi vetéseket illetően. Mi az, ami kiszámítható? Mit és mekkora területen lesz érdemes termeszteni? Mi az, ami a leginkább kiszámítható akkor, amikor a jövedelmezőség sok tényezője bizonytalan, folyamatosan változik? A kérdésre sokan máris a szóját hozzák példaként. E növénynek az utóbbi évekbeli átlagai és az európai uniós támogatáspolitika alapján a legnagyobb esélye van arra, hogy vonzó alternatívát nyújtson a gazdáknak. Lássuk a részleteket! 

Nagy a kukorica területvesztesége 

Az első szembetűnő tény idén a kukorica vetett, illetve betakarított területe közötti szomorú különbség. Míg tavasszal bő 1 millió hektárról vártak aratást, addig a betakarított terület már alig haladta meg a 900 ezer hektárt. Vagyis a gazdák a szárazság miatt országos átlagban 10 százaléknyi termőterületről már nem is arathattak. Volt megye, ahol „csak” 12-18, de máshol akár 40 százalékos volt a termésmennyiségben jelentkező kiesés. Az elmúlt 5 év átlagának (6,83 t/ha) idén csupán kevesebb mint a felét, 3,26 t/ha-t hoztak le a táblákról,ami 52 százalékos csökkenés. E gyenge teljesítmény pénzügyi eredményességét tovább csökkenti az input- és energiaárak jelentős emelkedése, amit – például a tonnánként 20–30 ezer forintra rúgó szárítást – a gazdáknak akkor is ki kell fizetniük, ha a termés kevesebb…

A szója idén sokkal jobban tartotta magát 

Ha ugyanezeket a paramétereket és tényezőket a szójáéval vetjük össze, egészen váratlan, bár nem meglepő eredményre jutunk. A szója ötéves termésátlaga 2,61 t volt, ez az idei kemény évben azonban nem a felére csökkent – mint a kukoricáé –, hanem csupán 76 százalékára (1,99 t). Vagyis a szója kétszer olyan jól teljesít a klímaváltozással érkező, csapadékban szeszélyes, hosszú szárazságokkal és hőstresszekkel tarkított időjárásban, mint a kukorica. Így már az is érthető, hogy a szója vetésterülete miért nem szenved el termőterület- csökkenést: továbbra is tartja bő 67 ezer hektáros nagyságát. Ez részben válasz azokra a – bár egyre ritkábban hallható – aggályokra, miszerint a szója nehezen termeszthető növény volna.

    A szója és a kukorica termésátlagának összehasonlítása (forrás: NAK és Karintia Kft.)

– A jelek szerint a szója egyértelműen a kiszámíthatóságot, a biztonságosabb termesztést és így kalkulálhatóbb jövedelmezőséget jelenti. Nemcsak valós alternatíva, hanem kitörési pont is lehet mindazoknak, akik az egyre kevésbé biztonságos kukorica helyett más, stabilabb választást keresnek – mondja Bene Zoltán.

Jövőre még nőhet is a támogatás

A Karintia Kft. cégvezetője a szója előnyét természetesen a támogatási rendszerrel is magyarázza. A
fehérjenövényt köztudottan azért támogatja kiemelten az Európai Unió agrárpolitikája, mert a kontinens számára fontos a fehérjefüggőségcsökkentése. Európa még mindig 60–70 százalékban a dél-amerikai, génmódosított szója importjára szorul, miközben az európai – benne a magyar – szója nemcsak GMO-mentes, de kiváló minőségű is. A 2021-es vetés után az idén fizetett 67 ezer forintos hektáronkénti termeléshez kötött támogatás ráadásul jövőre várhatóan emelkedni fog. – Ma az extra támogatás a költségek durván negyedét- ötödét fedezi. Jövőre várhatóan tovább nő a mértéke, ami az árfolyamváltozást figyelembe véve akár 100 ezer forintos hektáronkénti támogatást jelenthet 2023-ban – hangsúlyozza Bene Zoltán. Hozzáteszi: ha időközben nőnek is a szójatermesztés költségei, ez akkor is kiszámíthatóbb, stabil jövedelmet jelent majd a szójásoknak.

A szója lehet a kiút

 A szójaszegmens szakértői ugyanakkor úgy ítélik meg, hogy a növény „híveit” egyáltalán nem csak a támogatás vezérli. Kétségtelen, hogy a rossz emlékezetű 2015-ös évben, amikor megjelent a szemes- fehérjenövény extra támogatása, sokan úgy vágtak bele a termesztésébe, hogy nem volt meg
a kellő tapasztalatuk. Ráadásul abban a száraz évben a terméseredmények sem erősítették az indulók kedvét, ám azóta a technológiaismeret, a szerzett tapasztalatok és a fentebb ismertetett sokéves átlagok kiszámíthatósága stabil törzsgárdát szervezett a növénynek. Miután a szója már általában 1 tonna felett jövedelmező, ezért a kiemelt termeléshez kötött támogatás elsősorban vélhetően a szójakultúrába frissen belépőket motiválja – számukra garantál olyan háttérbiztonságot, ami a termesztés kezdeti hibáit, nehézségeit ellensúlyozza. Bene Zoltán ehhez az ausztriai szójakultúrák tapasztalatait fűzi hozzá. – A szomszédos országban dinamikusan nő mind a konvencionális, mind a bio-szójatermesztés termőterülete.

Öt éve még a magyar hektárszám alatt voltak, tavaly már elérték a 70 ezer hektárt, idén pedig a 90 ezer hektárral már jócskán meghaladták. Azt is bizonyítja a példájuk, hogy az energiafüggetlenebb szója kiutat mutat. A biokörülmények között is kiválóan termeszthető növény termésátlagai pedig lassan felülmúlják a konvencionális technológiák eredményeit is. 

Szárítás, szállítás, termelésbiztonság

A költségnövekedések egy része egyébként a szóját fajlagosan is sokkal kisebb arányban sújtja, mint a kukoricát. Ez a fehérjenövény élettani sajátosságainak köszönhető, hogy önmaga állítja elő a nitrogénszükségletéhez szükséges mennyiséget – a levegőből 80, a talajból 20 százalékot köt meg illetve vesz fel. Ennélfogva a N-alapú vagy tiszta N-műtrágyák elképesztő áremelkedése nem érinti. Márpedig ez az emelkedés manapság alapvető jelentőségű, miután a nitrogénalapú termékekben az ár 70–80 százalékban a gáz árától függ. Ezért is állunk szemben azzal a szomorú ténnyel, hogy a 18 európai gyártó majdnem fele áll, 6 csökkentett kapacitással üzemel, és csak 3 folytatja a tevékenységét teljes kapacitással. Ez pedig innentől már nem is csupán pénzügyi egyensúlyi kérdés, hanem a termelésbiztonság még alapvetőbb hiányát jelenti, hiszen sokszor nem is az árak, hanem a N-alapú termékek áruellátása válik akadályozottá, hézagossá, kiszámíthatatlanná.

A korait szinte szárítani sem kell

Ez az újabb bizonytalansági tényező komoly érv a „Szója vagy kukorica?” dilemmája előtt álló gazdáknak. A kukoricatermesztéshez – intenzitástól függően – 300–600 kilogramm (27-es) nitrogén műtrágyát juttatnak ki hektáronként. Ez 120–240 ezer forint hektáronként (a mai árakon), ami egyre inkább fenyegeti, sőt, lényegében felfalja a termény jövedelmezőségét. Ugyanez a költség a szójánál – minőségi vetőmag használatával, megfelelő technológiai fegyelem és odafigyelés mellett – nulla. Ugyancsak nem érinti a szóját az a másik olyan költségtényező sem, ami a gázáremelkedések miatt került a súlyos tételek közé: a szárítás. Bár bizonyos keretek között a nedves kukorica is értékesíthető szárítatlanul, ennek piaca erősen szezonális és szűk felvásárlókörre korlátozott. Miután pedig ma már egyre nagyobb mértékű a korai (00), szuperkorai (000) szójafajták vetése, ezek korai betakarítása ebből a szempontból is előnyösebb. Ezeket a korai érésű szójafajtákat ugyanis a legtöbb esetben nem szükséges szárítani.– Mindezekhez társul az egyre jelentősebb logisztikai előny – teszi hozzá Bene Zoltán –, ami a terménytömeg mozgatásával, szállításával jár. Még a gyengébb kukoricatermés is kiteszi a hektáronkénti 3-4-5 tonnát. A már 1 tonnától jövedelmező szójánál – mint említettük – az országos átlag még idén is 2 tonna volt: azaz a szárításon kívül a logisztikai költség is fele-harmada a kukoricáénak. Ez az emelkedő és várhatóan továbbra is „mozgó” üzemanyagárak, raktározási költségek és fuvarárak mellett ugyancsak egyre fontosabb érv. 

De vajon mennyire biztos a szójatermés piaca?

Mi történik, ha például a kukoricatermelők nagy hányada átáll a fehérjenövényre? Nem fenyeget-e túltermelés? – Ettől nagyon messze vagyunk, ami jó és rossz hír egyszerre – vágja rá Bene Zoltán. – Jó hír a gazdálkodóknak, hogyszinte nincs az a mennyiség, amit már év végére fel ne vásárolnának. A magyar szója túlnyomó többsége is gyorsan elvándorol az exportcélországokba: Németországba, Ausztriába és Olaszországba, tehát az értékesítéssel még évekig, sőt, talán évtizedekig nem lesz gond. Ugyanis Európa a saját fehérjeszükségletének csak a harmadát képes biztosítani. Amíg ebben nem történik fordulat, az európai szójatermesztőknek mindig lesznek vevőik – mondja a nemcsak a Pannon régióra nemesített vetőmag-előállítással és -értékesítéssel, hanem terményfelvásárlással is foglalkozó Karintia cégvezetője. 

Érdemes belevágni 

Még korai nyilatkozni arról, hogy a szántóföldi növénytermesztő gazdák érdeklődését kielégítendő, lesz-e elegendő szójavetőmag idehaza. – Bár a mi fő profilunk a szójatermesztéshez szükséges minőségi vetőmag, egyéb inputanyagok biztosítása, ez csupán egy szelete a tortának. Legalább ilyen fontos feladatnak tartom azt, hogy a gazdákat – különösképp az első éves szójásokat – felkészítsük a szójatermesztés kihívásaira. A fokozatos, fenntartható szójavetésterület növekedése mind a hazai agrárium, mind pedig az egész EU érdeke. A szója az ország számos szegletében jövedelmezően termeszthető. Az ehhez szükséges inputanyagok és termesztési ismeretek megszerzésében, továbbá a termény értékesítésében minden tőlünk telhető segítséget biztosítunk a gazdák számára. Érdemes belevágni, mert egy energiafüggetlenebb, eredményesen termeszthető, stabilabban teljesítő, keresett növényünkről van szó – húzza alá Bene Zoltán.

Kohout Zoltán - Agárágazat 2022.11.

További aktuális hírek

Nemcsak hazai és európai, de globális szinten sem tudunk ma még annyi szóját termelni, amennyire igény lenne. Ez óriási perspektívát jelent. Ez leg...
Érvek az őszi takarmány árpa termesztése mellett Az árpa termesztése Magyarországon az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott. Mind a takarmán...
A hazai növénytermelőknek napjainkban rendkívül sok nehézséggel kell megküzdeni. A klímaváltozás már jól érzékelhető hatásai és a háborús konfliktusbó...
A gabonafélék mostohagyerekének tekinthetjük ezt a méltatlanul mellőzött növényt, a tritikálét. Pedig a tritikálé vetőmag kiváló tulajdonságai, példáu...
Már nemcsak a malmi, hanem a takarmánybúzáknál is versenyelőnyt jelent a minőségi beltartalom.
jelentős támogatást kaphattak a szójatermesztők
A fejlődés nem áll meg, ismét állami elismerésben részesültek fajtáink.