Mi az a szójabab? Miben van szója?Tudnivalók a szója növényről

A szójabab termesztése évezredek óta fontos szerepet tölt be az emberi táplálkozásban és a mezőgazdaságban. Ez a sokoldalú növény nem csupán gazdag fehérjeforrás, hanem a fenntartható mezőgazdaság egyik kulcseleme is. Ebben az írásban nemcsak azt mutatjuk be, hogy mi a szója, hanem kitérünk a szója növény részeire és a feldolgozásában rejlő számos lehetőségre, a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. A szója széles körben felhasznált alapanyag, amely számos termékben megtalálható, a cikk végén bemutatjuk, hogy mibe van szója, és miért tekinthetünk rá úgy, mint - véleményünk szerint - a jövő egyik meghatározó növényére.

A szójabab termesztése évezredek óta fontos szerepet tölt be az emberi táplálkozásban és a mezőgazdaságban. Ez a sokoldalú növény nem csupán gazdag fehérjeforrás, hanem a fenntartható mezőgazdaság egyik kulcseleme is. Ebben az írásban nemcsak azt mutatjuk be, hogy mi a szója, hanem kitérünk a szója növény részeire és a feldolgozásában rejlő számos lehetőségre, a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. A szója széles körben felhasznált alapanyag, amely számos termékben megtalálható, a cikk végén bemutatjuk, hogy  mibe van szója, és miért tekinthetünk rá úgy, mint - véleményünk szerint -  a jövő egyik meghatározó növényére. 

Image by wirestock on Freepik

Mi az a szója?

A Glycine max, közismert nevén szója, Kelet-Ázsiából származik és a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának egyik meghatározó tagja. A név közvetlenül a japán "shōyu" szóból származik. Mint lágyszárú, egynyári haszonnövény, a szója elsősorban magjai (szójabab) miatt kerül termesztésre, amelyek kiemelkedően magas fehérje- és olajtartalommal rendelkeznek, ezáltal az egyik legfontosabb olajnövénynek számít világszerte, ennek köszönhetően az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet a szójababot nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak csoportjába sorolja. (Wikipedia)

Miért szójabab?

A "bab" szócska hozzáadásával a magyar és más nyelvekben (angol: soybean) kifejezésre jut a növény termésének jellege, így válik a Glycine max növény magvaihoz kapcsolódó elnevezéssé a "szójabab". 

A szója növény felépítése röviden

A szója felépítése számos jellegzetességgel bír, amelyek hozzájárulnak a növény sokoldalú felhasználhatóságához.

A szója növény gyökérzete

A szójának mélyre hatoló karógyökere van, amely 1,5–2 méter mélységig is elérhet. Az oldalelágazások és hajszálgyökerek többsége a talaj felső 20–30 cm-es rétegében helyezkedik el. A szója gyökérzete egyes baktériumokkal szimbiózisban lehetővé teszi a növény számára, hogy hatékonyan kösse meg a légköri nitrogént. A szója javítja a talaj szerkezetét és csökkent a műtrágya iránti igényt. Alacsonyabb input anyag igénye miatt egyre gyakrabban mint takarékosan termeszthető növényt emlegetjük. 

A szója növény szára 

Dudvás, gyakran elágazó szára van, amely 20–200 cm magasra is megnőhet. A szár alsó harmadáb an erősen elágazik, finom, barna szőrrel borított.

A szója növény levelei

Az elsődleges levelek egyszerűek, míg a későbbiek összetettek, hármasan elhelyezkedőek. A levelek formája változatos, a kerek tojásdadtól a keskeny lándzsásig terjedhet.

A szója növény virágzata 

Jelentéktelen, önbeporzó virágzatai laza fürtökben helyezkednek el a levelek hónaljában. A virágok színe lehet lila, rózsaszín vagy fehér. A virág zártabb szerkezetéből kifolyólag egyes fajokhoz képest (pl. kukorica) nagyobb sikerrel bírkózik meg az UV sugár pollenekben okozott károsító hatásával. 

A szója növény termése, magjai

Hüvelytermés, amely 3–8 cm hosszúságú, és minden hüvely 2-4, ritkábban több magot tartalmaz. A hüvelyek csoportokat alkotnak, és a magvak színe igen változatos lehet: sárga, zöld, barna vagy fekete. Hazánkban jellemzően a sárga szemű fajok terjedtek el. A szemek köldöki része eltérő színezetű lehet: világos vagy sötét. Étkezési célú felhasználás esetén a világos köldökszínű fajták termesztése preferált.

A veteménybabhoz hasonlóan lapított, kemény maghéjjal rendelkeznek, amely sérülésre érzékenyek. Ennek jelentősége a vetőmag célú felhasználásnál jelentkezik, ugyanis a megrepedt maghéj nem csírázik, esetleg abnormális csírát produkál.  A magok tápanyagokban gazdagok, különösen fehérje és olaj tartalmuk kiemelkedő. Lásd szója vetőmag>>

A szója felhasználása

A szójabab gazdasági szerepe világszerte kiemelkedő, mivel az élelmiszeripartól kezdve a mezőgazdaságon át az iparig számos területen alapvető nyersanyagként funkcionál. Ez a sokoldalú növény értékes növényi fehérjét biztosít az étkezés terén, miközben a mezőgazdaságban létfontosságú takarmánynövényként, az iparban pedig különböző termékek alapanyagaként szolgál.

Forrás: Duna Szója Szövetség Matthias Krön Szója Webinarium 2023.

Élelmiszeripari alkalmazások

Az élelmiszeriparban a szójabab felhasználása rendkívül sokrétű. A tofu, szójaszósz, szójatej és tempeh előállításával nem csak a vegetáriánus és vegán táplálkozás gazdagodik, hanem ezek a termékek az egészségtudatos étrendek alapvető elemeivé is váltak. A szójabab magas fehérje- és tápanyagtartalma miatt kiemelkedően fontos szerepet tölt be az emberi táplálkozásban.

Mezőgazdasági felhasználás

A mezőgazdaságban a szójabab elsősorban takarmánynövényként történő felhasználása kiemelkedő, legyen szó szójadaráról, szójalisztről vagy a növényből kinyert olajról. Ezek a termékek esszenciális fehérje- és energiaforrást biztosítanak az állattenyésztés számára, hozzájárulva az állatállomány egészséges fejlődéséhez.

Ipari alkalmazások

Az ipari szektorban a szójabab alapanyagként szolgál biodízel és bioműanyagok előállításához, amelyek a fenntartható fejlődés és a környezettudatos gyártás irányába mutatnak. Ezek a termékek jelentősen hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez, kínálva alternatívát a fosszilis alapú termékekkel szemben.

Globálisan a szójabab termesztése kulcsfontosságú, hiszen a világ mezőgazdasági területének jelentős részén jelen van, és 2023-2024-es gazdasági évben közel 140 millió hektáron termesztettek szójababot a világon. A növény magas, körülbelül 18% olaj- és 35% fehérjetartalma miatt fontos szerepet tölt be mind az olajgyártásban, mind az állattenyésztésben. A kisajtolt, “olajtalanított” maradék, azaz a szójaextrudátum, elsődlegesen takarmányként használható fel, biztosítva ezzel az állattenyésztés számára nélkülözhetetlen táplálékot.

Miben van szója?

A szója széles körben felhasznált alapanyag, amely számos termékben megtalálható, beleértve az élelmiszereket, takarmányokat és ipari termékeket is. Íme néhány példa, ahol szóját használnak:

Élelmiszerek:

Tofu: A szójababból készült túró, amely ázsiai ételek fontos alkotóeleme.

Szójatej: A szójababból előállított növényi tej, ami tejallergiások és laktózérzékenyek számára is jó alternatíva.

Tempeh: Erjesztett szójababból készült indonéz étel, amely magas fehérjetartalmú.

Szójaszósz: A szójabab fermentációjával készült ízesítő, amely széles körben elterjedt az ázsiai konyhában.

Szójalecitin: Élelmiszer-adalékanyag, amelyet például csokoládé, péksütemények és készételek stabilizátoraként használnak.

Szójaolaj: Az étkezési olajok között az egyik leggyakrabban használt típus, amelyet főzéshez és salátaöntetek készítéséhez használnak.

Húsok, húskészítmények: közvetetten az állat takarmányozásán keresztül.

Takarmányok:

Szójadara és szójaliszt: Állattenyésztésben használt takarmányok, amelyek fontos fehérjeforrást biztosítanak a baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartásban.

Ipari termékek:

Biodízel: A szójaolajból előállított bioüzemanyag, ami alternatívát jelent a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.

Bioműanyagok: A szójaolaj felhasználásával előállított környezetbarát műanyagok.

Szójából készült festékek és lakkok: Környezettudatos alternatívák a hagyományos, vegyi alapú termékekkel szemben.

Szójaviasz gyertyák: Környezetbarát alternatívát jelentenek a hagyományos paraffin alapú gyertyákkal szemben. A szójaviaszból készült gyertyák tisztábban égnek, kevesebb koromot bocsátanak ki, és megújuló forrásból származnak.

A szója tehát rendkívül sokrétűen felhasználható, és számos termék alapanyagaként jelenik meg mindennapjainkban.

A szója a jövő növénye

A környezettudatos gazdálkodás és a fenntarthatóság iránti növekvő igények fényében a szója egyre fontosabbá válik a jövő mezőgazdaságában. Az élelmiszeripartól kezdve az állattenyésztésen át az ipari alkalmazásokig terjedő széleskörű felhasználhatósága, valamint a környezeti előnyei miatt a szója valóban a jövő növényének tekinthető. Az innovatív szójatermékek és a fenntartható termesztési módszerek további  elterjedése hozzájárulhat a globális élelmiszerbiztonsághoz, az ökológiai lábnyom csökkentéséhez és egy élhetőbb jövő kialakításához.