Aktuális híreink

Elkerülhetetlen az alkalmazkodás az agráriumban

Rengeteg a toxinos kukorica itthon: ez ellen már valamit tenni kell. A magyar kukoricatermés 60%-a nem alkalmas élelmiszeripari felhasználásra, emiatt viszont kiestek az olasz piacok - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián. A gabonapiacra rálátó ágazati szereplők szerint az idei aszály, bár messze nem volt olyan súlyos, mint a 2022-es, annál sokkal rosszabb helyzetet hozott a kukorica frontján. A búzatermelés kapcsán a szakértők szerint nem a mennyiségre, inkább a minőségre kellene koncentrálni, mert a prémium terményekre mindig van és lesz kereslet. A kukoricatermelés jövőjét illetően az is elhangzott, hogy átfogó nemzeti szintű öntözési stratégiára és programra lenne szükség.

A teljes cikk itt olvasható:http://https://www.agrarszektor.hu/noveny/20241205/rengeteg-a-toxinos-kukorica-itthon-ez-ellen-mar-valamit-tenni-kell-52324

Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára a földszabályozás legfontosabb aktualitásairól, valamint az elektronikus ingatlan-nyilvántartás változásairól beszélt. A szakpolitikus elmondta, az új szabályozás szerint mi lesz a foglaló sorsa az elővásárlási joggyakorlás során, milyen új szabályok vonatkoznak a volt haszonbérlőre a haszonbérlet jogszerű megszűnése esetén és hogy milyen könnyítéseket kapnak az induló gazdák életük első 10 hektár szántó, legelő, rét és erdő művelési ágba tartozó termőföldjének megszerzése során. Az új szabályozás értelmében a haszonbérleti szerződés ugyanakkor a jövőben nem tartalmazhat semmiféle agrotechnikára, növénykultúrára való kitételt. Andréka Tamás az elektronikus-nyilvántartás kapcsán elmondta, hogy az új rendszerre történő átállás célja az elektronikus ügyintézés kiterjesztése a földügyi igazgatási eljárásokban és az ügyintézési határidők csökkentése. Az államtitkár a rendszer eredményei közé sorolta a papír alapú ügyintézés csökkentését, az ingatlanügyi hatósággal való kapcsolattartás digitális felületekre költözését és az automatikus döntéshozatalt az egyes eljárásokban. Az elektronikus rendszerrel az ingatlan-nyilvántartás szervezetrendszere nem változik, és ahol nem lesz kötelező az elektronikus ügyintézés, ott meg fognak maradni a papír alapú beadványok.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a gabonapiac helyzetét elemezve elmondta, hogy van egy gazdasági visszaesés Európában: nem bővült a fogyasztás, de a terméshozamok se voltak jók. Noha általában a globális viszonyok határozzák meg a terményárakat itthon, szakember szerint a kukoricánál a magyar piac képes volt elszakadni a nemzetközi piaci áraktól, és azoknál magasabb szinten van. Reng Zoltán rámutatott, hogy ha a hazai 4,5 millió hektáron nem tudunk olyan minőséget termelni, ami a hazai feldolgozóipar számára megfelelő, akkor Magyarország mezőgazdasági kibocsátás folyamatosan csökkenni fog, és a vetélytársak el fognak húzni mellettünk. A szakember beszélt arról is, hogy az öntözés kérdését nemzeti stratégiai szinten kellene kezelni, nem pedig a vállalkozások szintjén. Ahol lehet öntözni, ott jobbak a termések.

A toxinhelyzet kapcsán a Hungrana Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy ez egy regionális szintű kihívás: a környező országokban hasonlók a problémák. Reng Zoltán szerint ezért hosszú távú megelőzésben kellene inkább gondolkodni.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója is megerősítette, hogy a búzánál és a kukoricánál elváltak az árak: eddig az exportárak határozták meg a hazai árakat, most pedig inkább az általános gabonahelyzet befolyásolja őket. A szakember közölte, hogy a hazai búzatermésnek csak 10-15%-a volt alkalmas malmi őrlésre, a többi takarmány, vagy még rosszabb minőségű. Lakatos Zoltán szerint nem szabad megint felsrófolni a búza árát 120 ezer forintra, mert azzal mindenki rosszul járna. Lakatos Zoltán szerint az elmúlt 8-9 évben az étkezési és takarmány búza ára között nem volt érdemi különbség, ezért a termelőknek nem volt érdekük az alacsonyabb hozamú étkezési búzát vetni. Az idei kukoricatermés kapcsán Lakatos Zoltán elmondta, hogy annak 40%-a olyan magas fertőzöttségű, hogy tejelő marháknak már nem adható, emiatt viszont beijedtek a takarmányosok, akik a következő szezonban kevesebb kukoricát és több búzát fognak vásárolni. Lakatos Zoltán úgy vélte a klímaváltozás hatására észak felé tolódik a kukorica termelésének övezete, és ha ez így marad, akkor az aflatoxin is velünk fog maradni.

Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az orosz-ukrán háború, az európai kormányok válságai, az instabil uniós gazdasági helyzet, valamint Donald Trump második elnöksége együttesen óriási bizonytalanságot okoz a gabonapiacon. A szakember szerint a magyar kukoricatermés 60%-a nem alkalmas élelmiszeripari felhasználásra, emiatt viszont kiestek az olasz piacok. A kukorica kereskedése szinte beállt, a búza tekintetében viszont stabilizálódtak az árak. Berkes Gábor megerősítette, hogy Romániában és Bulgáriában rosszabb lett a kukoricatermés, mint nálunk. A szakember egyetértett abban, hogy a toxinhelyzet egy klimatikus jellegű, az egész régiót érintő probléma. A magas toxinszintű kukoricával viszont a hazai piacnak kezdenie kellene valamit.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője szerint a vetőmagos cégek 3 évben gondolkodnak, a nemesítőházaknak viszont 7-10 évre kellene előre tervezniük. A szakember beszélt arról is, hogy a malomipar és a takarmányágazat szereplői azért pánikolnak, mert nincs elég megfelelő minőségű gabona. A szakember szerint a megváltozó időjárási viszonyok mellett a másik nagy hiba az volt, hogy elhitettük a gazdákkal, hogy a bő termőképességű búza fogja megmenteni a magyar termelést. Ezzel szemben az országos termésátlagok továbbra is 5-5,5 tonna/hektár körül mozognak. Bene Zoltán szerint nem a mennyiségi termelést kellene erőltetni, hanem a minőséget kellene felfuttatni. Vagy megtanulunk versenyezni az ukránokkal, vagy olyan minőséget termelünk, amire van kereslet - jelentette ki a szakember.

Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója elmondta, hogy az idei év időjárási viszonyai csökkentették a biztosítók bevételét, a kötések árai most kezdtek el felfelé menni. A szakértő úgy látta, hogy ez az aszályos év más volt, mint a 2022-es. Az már látják, hogy változnak a biztosított növénykultúrák, viszont a gazdálkodók nem kötnek több területre piaci biztosítást, mint eddig. Baranyi Szabolcs azt is elmondta, hogy minden tisztelete azé, aki biztosít is valamit, és nem csak az egyes pillérből vár támogatást. A szakember szerint fontos lenne, hogy a gazdák megértsék, miért lehetnek markánsan eltérő hozamok az egyes táblákon. Baranyi Szabolcs végezetül közölte, hogy azt szeretné, hogy az is kössön biztosítást, aki eddig nem.

Mi várható a gabonaárak tekintetében 2025-ben?

Reng Zoltán szerint jelenleg a gyenge európai kereslet és egy élénkülni nem látszó kínai kereslet mellett van egy erős amerikai termelés, ezért nem hiszi, hogy a közeljövőben felfelé mozdulnának az árak. Lakatos Zoltán a mostanihoz hasonló árakat vár, Baranyi Szabolcs emelkedésre, Berkes Gábor viszont inkább árcsökkenésre számít a jövőt illetően. Bene Zoltán elmondása szerint a prémium búzára mindig volt és lesz is kereslet. Ez most erősödött, és fel is ment az ára. A szakember szerint ennek van jövője, tehát erre kellene koncentrálni.

Forrás: agrarszektor.hu

További aktuális hírek

Ezt el kell olvasni, hogy megértsük, MIÉRT A JÖVŐ NÖVÉNYE A SZÓJA !?
Kollégáink a múlt hét folyamán részt vettek az Európai Árutőzsde párizsi rendezvényén.
A hosszú távú sikeresség érdekében olyan döntések szükségesek, amelyek lehetővé teszik a gazdák számára, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a klímaváltoz...
Kollégánk is részt vett abban az Utrechti egyetem által vezetett nemzetközi tudományos kísérletben, amely a talaj mikrobiomjainak hatását vizsgálják a...
A 2024 októberében megtartott „Szója – a jövő növénye” webinárium átfogó képet adott a magyarországi szójatermesztés jelenéről és jövőjéről a téma irá...
a kulcsszó a megváltozott körülményekhez
Válts Te is SZÓJÁRA! Többszáz érdeklődő a SZÓJA WEBINÁRIUMON
ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET