A szójabab termesztése Magyarországon - tények és tévhitek

A szója növény és a szójabab termesztése körül számos tévhit kering Magyarországon, ezért ebben az írásban felsorakoztatjuk azokat a tényeket, amelyek megcáfolják ezeket a tévhiteket és félelmeket. Az élelmiszeriparban betöltött szerepének megértése mellett kiemeljük, hogyan járul hozzá a szója a környezettudatos gazdálkodáshoz és hogyan formálja át a jövő mezőgazdaságát.

A szója növény és a szójabab termesztése körül számos tévhit kering Magyarországon, ezért ebben az írásban felsorakoztatjuk azokat a tényeket, amelyek megcáfolják ezeket a tévhiteket és félelmeket. A takarmányiparban és az élelmiszeriparban betöltött szerepének megértése mellett kiemeljük, hogyan járul hozzá a szója a környezettudatos gazdálkodáshoz és hogyan formálja át a jövő mezőgazdaságát.

Tények és tévhitek a szójával kapcsolatban

A szója vetésterülete az elmúlt években 50-60 000 hektár körül stabilizálódott hazánkban. A szójabab termesztése stagnálást mutat, ez azt jelenti, hogy a hazai szántóterület 1,36%-án termesztettük csupán a szóját Magyarországon.  Az alacsony vetésterület-arány és a stagnálás hátterében többek között olyan tévhitek állnak, amelyek gyakran áltényeken alapulva korlátozzák a szójabab vetésterületének bővülését.

Tévhitek a szója érzékenységével kapcsolatban

A szója termesztésével kapcsolatos tévhitek gyakran túlbecsülik a növény klímaváltozásra való érzékenységét, sérülékenységét. Az a nézet, hogy a szója különösen érzékeny lenne a szélsőséges időjárási körülményekre - 2022-ben, amelyet Magyarországon az évszázad egyik legkomolyabb aszályos évének tartottak -  alaposan megkérdőjeleződött. Ebben az évben, noha a csapadékmennyiség jelentősen elmaradt az átlagostól, és szélsőségesen magas hőmérséklet uralkodott - különösen a növények számára kritikus vegetációs időszakban - a szója jelentősen jobb teljesítményt nyújtott, mint a kukorica vagy a napraforgó.

Az érésidőről…

A vegetációs időszak, a szója esetében általában április közepétől - május elejétől szeptember végéig, esetenként október végéig tart. Az egyes fajták érési ideje, a termőhelyi és időjárási adottságok miatt változhatnak ezek az időszakok. Magyarországon jellemzően 4-5 éréscsoport közül választanak a gazdálkodók fajtákat, azaz a szuperkoraitól (0000-000) a késői (I-II) éréscsoportig. A genetikai fejlődés hatására a kereslet egyre inkább a korábbi tenyészidejű fajták irányába tolódik el. 

Érvek mellette: 

• biztonságosabb betakaríthatóság

• akár szárításmentes tárolhatóság

• kompromisszummentes terméspotenciál

Érvek ellene:

• félelem a megszokásból eredő döntésektől kifolyólag

A szójabab összehasonlítása a kukoricával és a napraforgóval

A szója, kukorica és napraforgó termésátlagainak összehasonlításakor egyértelműen kiderül, hogy a szója sokkal jobban viselte a 2022-es év szélsőséges időjárási körülményeit. Míg a kukorica terméshozama drasztikusan, az ötéves átlaghoz képest 52%-kal esett vissza, a szója mindössze 24%-os csökkenést szenvedett el, ami azt jelzi, hogy a szója teljesítménye kétszer olyan jó volt, mint a kukoricáé. A 2023-ban jelentős területbővülést elkönyvelt napraforgó 2022. évi 35%-os termésvesztesége ugyancsak alulmúlta a szója fantasztikus eredményét.

Ez a három növény, különösen a kukorica és a napraforgó, stratégiai jelentőséggel bír a feldolgozóiparban. Ennek ellenére a szója gyakran alulreprezentált a mezőgazdaságban, részben a félrevezető tévhitek miatt, amelyek szerint különösen érzékeny a kedvezőtlen időjárási körülményekre. Azonban a statisztikák világosan cáfolják ezt a nézetet, és alátámasztják, hogy a szója sikeresebben ellenállt a 2022-es év extrém körülményeinek, mint a kukorica vagy a napraforgó.

A szélsőséges körülményeket sikeresen tűrő napraforgó esetében -  amely a 2023-as év sikernövénye volt -  látható, hogy bár kevésbé érzékeny a stresszre mint a kukorica, de mégis, a 2022-es aszályos év során a termésátlag vesztesége ellenére tovább emelkedett a vetésterülete. Ezzel szemben a szója, amelyet a tankönyvek gyakran az érzékenység példájának tekintenek, csak 23%-os visszaesést mutatott, tehát még a napraforgónál is jobban teljesített az országos átlagban.

Mi volt erre a gazdálkodók reakciója? 

A szója vetésterülete a 2022-es átlagosnak mondható 67.000 hektárról 58.000 hektárra csökkent.

Mi állhatott a döntés hátterében?

A növénytermesztők körében gyakran tapasztaljuk, hogy az egyes növények termesztéséhez kapcsolódó tudás hiánya akadályozza meg a fejlődést. Jelen esetben tehát a szokványosság lett a haladás ellensége. 

Jól döntöttek a bátrak?

Azok a gazdálkodók, akik kitartottak a szója termesztése mellett 2023-ban országos átlagot tekintve 3 to/ha termést takaríthattak be. A fedezeti pont - számításaink szerint -  1,5-1,8 to/ha termésnél jelentkezik, vagyis efölött profitot könyvelhettek el a gazdálkodók.  

“Mennyi az annyi?”

Számoljunk együtt! A gazdák többsége átlagosan 150 ezer Ft/t áron értékesítette a szójababot 2023-ban. Ennél lehetett lényegesen magasabb árat is elérni, de a hitelesség kedvéért nem szeretnénk szépíteni a számokat. 3 tonna termésátlaggal számolva tehát 450 ezer Ft/ha bevételre tettek szert a szójatermesztők. A bevételhez joggal adhatjuk hozzá a szemes fehérje támogatást, amelyet a szójatermesztők a 2023 évi termés után 93 245 Ft/ha összegben kapnak készhez.

Nézzük a költség oldalát: a szójatermesztők átlagosan - becslésünk szerint - 300 ezer Ft/ha összeget kénytelenek ráfordítani a szója termesztésére. Amennyiben a bevételi oldalt (kb. 543 ezer forint) szembeállítjuk a költség oldallal, láthatjuk, hogy a szója több mint 200 ezer forint jövedelmet hozott a gazdálkodóknak hektáronként. Ezt sajnos sem a kukoricatermesztők sem pedig a napraforgó termesztő gazdálkodók nem mondhatták el magukról 2023-ban. 

Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a szója nemcsak hogy jól alkalmazkodik a változó környezeti feltételekhez, hanem kiemelkedően teljesít azokban az extrém időjárási és piaci(!) helyzetekben is. Ez a rugalmasság és ellenálló képesség teszi a szóját a jövő egyik legfontosabb mezőgazdasági növényévé, amely képes támogatni a fenntartható gazdálkodást és hozzájárulni a globális takarmány/ élelmezésbiztonsághoz.

Morfológiai előnyök, amelyek a szójabab termesztése mellett szólnak

A szója morfológiai jellemzői, mint például a virágszerkezete, jelentős védelmet biztosítanak számára a káros UV-sugárzás ellen. Ez a sajátosság magyarázhatja, miért volt a szója kevésbé sebezhető az extrém UV-sugárzás okozta károsodásokkal szemben, ellentétben a kukoricával, amelynek pollenjei súlyosan érintettek voltak a 2022-es év intenzív UV-sugárzását követően. A kukorica esetében a magas UV-sugárzás következtében a pollenek károsodása szélsőséges esetben olyan mértékű volt, hogy a növény képtelen volt a megtermékenyülésre, ami végül nullás terméshozamhoz vezetett még öntözés mellett is.

Ezzel szemben a szója zártabb virágszerkezete hatékonyabban védte a pollent, így a növény kevésbé volt érzékeny a UV-sugárzás negatív hatásaira. Ennek eredményeképpen a szója képes volt jobban ellenállni az ilyen típusú környezeti stressznek, ami alátámasztja azt a tényt, hogy a szója morfológiai előnyei miatt jobban képes túlélni és termést hozni még extrém körülmények között is.

Hőmérsékleti tolerancia - tények és tévhitek

A szója hőmérsékleti toleranciájával kapcsolatos amerikai kutatás kimutatta, hogy ennek a növénynek a káros hőmérsékleti küszöbértéke eléri 40 Celsius fokot, ellentétben a kukoricával és napraforgóval, amelyek már 35 Celsius fok felett visszafordíthatatlan károsodást szenvednek. Ez a jelentős eltérés a hőmérsékleti küszöbértékekben cáfolja azt a gyakori tévhitet, hogy a szója e tekintetben különösen érzékeny lenne. A Michigani Egyetem kutatása alapján a szója magasabb hőmérsékleti küszöbértékkel rendelkezik, ami lehetővé teszi számára, hogy jobban tűrje az extrém időjárási körülményeket, mint más mezőgazdasági kultúrnövények. Ez a felfedezés kiemeli a szója adaptációs képességét és előnyös tulajdonságait a változó klimatikus feltételek közötti túlélés szempontjából.

Ösztrogéntartalom miatti félelmek a szójával kapcsolatosan

A szója kiemelkedő jelentőséggel bír a takarmányiparban, köszönhetően magas, körülbelül 30%-os fehérje- és 20%-os olajtartalmának. Ez a kombináció teszi a szóját egyszerre fehérje- és olajos növénynek, amely globálisan a legnagyobb területen termesztett olajos növényként ismert. A szója összetétele miatt nélkülözhetetlen az állattenyésztésben, különösen azért, mert esszenciális aminosav-összetétele rendkívül nehezen helyettesíthető más forrásokkal. Egyfajta közvetett fogyasztás révén, aki állati eredetű ételeket eszik, az valójában a szója tápértékét is beviszi szervezetébe a takarmányozás körforgásán keresztül. 

A szójával kapcsolatos legnagyobb félelem, hogy a szója rákot okozhat. Az ösztrogéntartalommal illetve a rákkeltő hatásával kapcsolatos aggodalmakat tudományos kutatásokkal tudjuk cáfolni, amit egy fogalmi félreértés okoz: 

Ösztrogén vagy fitoösztrogén?

“Az ösztrogének elősegíthetik az emlőrák növekedését, ezért sokan joggal feltételezhetik, hogy a szójában előforduló fitoösztrogének is hasonló aktivitást mutatnak. Azonban a valóság az, hogy az emberi testben kétféle ösztrogénreceptor létezik: az alfa és a béta. A tényleges ösztrogénnel ellentétben a szója fitoösztrogének, elsősorban a béta ösztrogénreceptorhoz (ERβ) kötődnek és aktiválják. (2) Ez a megkülönböztetés azért nagyon fontos, mert a receptor két típusa, ellentétes működést produkálnak: a béta-aktivitás antiösztrogén hatású, és gátolja a tényleges ösztrogén növekedést serkentő hatásokat. (3) Így a szója hatása körül kialakult tévhit, miszerint egészségtelen a szója, alaptalan.”

(2) Messina, M. et al (2013) Exploring the Soyfood Controversy. Nutrition Today. 48(2): 68-75.

(3) Paruthiyil S. et al (2004) Estrogen receptor beta inhibits human breast cancer cell proliferation and tumor formation by causing a G2 cell cycle arrest. Cancer Res. 64(1):423-8.

 Forrás: LifestylePro Academy 

A  szója pozitív hatásai és alkalmazása tehát messze felülmúlják a kritikákat, így a növény továbbra is alapvető eleme marad a takarmányiparnak.

Környezettudatos gazdálkodás szójával - további érvek a szójabab mellett

A szója hozzájárulása a környezettudatos gazdálkodáshoz és annak hatása a jövő mezőgazdaságára több szempontból is jelentős:

Ökológiai lábnyom és vetésforgó

A szója kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezik, mivel kevesebb kemikália felhasználásával termeszthető. Mint pillangósvirágú, képes a légköri nitrogén megkötésére, így gazdagítva a vetésforgót és csökkentve a nitrogén műtrágya szükségességét.

Talajerózió csökkentése

A szója termesztése segíthet a talajerózió csökkentésében, különösen ha váltóveteményként használják más növényekkel kombinálva. A talaj takarásának fenntartása és a vetésforgó alkalmazása javítja a talaj szerkezetét és véd a kimerüléstől.

A szója mint alternatív fehérjeforrás

A szója fontos alternatív fehérjeforrást biztosít, ami csökkentheti a hústermelésre való túlzott támaszkodást. Mivel az állattenyésztés jelentős környezeti hatással bír, a növényi alapú fehérjék fogyasztásának növelése hozzájárulhat a mezőgazdaság környezeti lábnyomának csökkentéséhez.

Fenntartható ipari alkalmazások

A szójabab felhasználása nem korlátozódik a takarmány- és az élelmiszeriparra; számos környezetbarát ipari termék előállításához is használják, mint például biodízel, bioplastik, és más zöld technológiák. Ez elősegíti a mezőgazdasági termelés diverzifikálását és hozzájárul a fenntartható ipari fejlődéshez.

Biodiverzitás védelme

A szójatermesztés megfelelő menedzselése, például a GMO-mentes és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, hozzájárulhat a biodiverzitás megőrzéséhez, és csökkentheti a monokultúra gazdálkodás negatív hatásait.

A szójabab termesztése Magyarországon - Megéri? Igen!

A szójabab termesztése Magyarországon számos tévhit áldozata, de a valóság és a statisztikai adatok cáfolják ezeket a félreértéseket. A szója nemcsak, hogy jobban tűri a szélsőséges időjárási körülményeket, de kiváló hozzáadott értéket is képvisel a mezőgazdaságban. Összességében a szója kulcsszerepet játszik a mezőgazdaság jövőjének formálásában, különösen a környezettudatos és fenntartható gazdálkodási módszerek előtérbe helyezésével.

Mi a Karintia Kft-nél hisszük és kijelentéseinket adatokkal alátámasztva állítjuk, hogy a szója a jövő növénye lesz az Európai Unióban.  

A mostanság oly divatos adatalapú döntések a szója termesztésének növelését indokolják. A cselekvéshez elsősorban nem feltétlen a tudásra van szükség, hanem a hitre. Ez az első szükségeltetik az első lépés megtételéhez. Tartson velünk, és ismerje meg a szója termesztésében rejlő lehetőségeket! Kollégáink az ország bármely pontján állnak az Ön rendelkezésére>>

További érveket szeretne olvasni a szójatermesztés mellett?

• Ezt el kell olvasni, hogy megértsük: Miért a jövő növénye a szója?>>
• Szója vetőmag, szójabab vetőmag rendelés>>